Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A rodostói kakukk

, 489 olvasás, dvihallyne , 3 hozzászólás

Gondolat

Kínozta a honvágy,
mind a bujdosókat,
ébren álmodoztak
szépeket és jókat.

Álmukban meg ébren
ők csak otthon jártak,
szép magyar tájakon
egyre csatároztak.

Fejedelmüket is
a honvágy gyötörte,
de azt hangos szóval
ő nem emlegette.

Egyszer felsóhajtott:
- Csak egyszer hallanék
hazai kakukkszót!
Jaj, de boldog volnék!

Sóhajtását akkor
hű társa meghallja,
töri már a fejét
hol lelhet kakukkra?

Hiába is töpreng,
itt nincs ilyen madár,
kioson a kertbe
egy fa alatt megáll.

Lehasal a fűbe,
kakukk hangon szólal,
hogy Rákóczit meglepje
hangosan e szóval.

Hallja fejedelem
azt a csodás hangot,
ki látott már itten
Rodostón kakukkot?

Elkezdi keresni
merre van a madár?
Mikes Kelemenre
a kertben rátalál.

Könnyes lett a szeme,
megölelte gyorsan,
hazai kakukkot
hallott Rodostóban.

Megjegyzés: Lengyel Dénes írása alapján.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: dvihallyne
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 24
Jelenlévők:
 · Tollas


Page generated in 0.0368 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz