Kínozta a honvágy,
mind a bujdosókat,
ébren álmodoztak
szépeket és jókat.
Álmukban meg ébren
ők csak otthon jártak,
szép magyar tájakon
egyre csatároztak.
Fejedelmüket is
a honvágy gyötörte,
de azt hangos szóval
ő nem emlegette.
Egyszer felsóhajtott:
- Csak egyszer hallanék
hazai kakukkszót!
Jaj, de boldog volnék!
Sóhajtását akkor
hű társa meghallja,
töri már a fejét
hol lelhet kakukkra?
Hiába is töpreng,
itt nincs ilyen madár,
kioson a kertbe
egy fa alatt megáll.
Lehasal a fűbe,
kakukk hangon szólal,
hogy Rákóczit meglepje
hangosan e szóval.
Hallja fejedelem
azt a csodás hangot,
ki látott már itten
Rodostón kakukkot?
Elkezdi keresni
merre van a madár?
Mikes Kelemenre
a kertben rátalál.
Könnyes lett a szeme,
megölelte gyorsan,
hazai kakukkot
hallott Rodostóban.
Megjegyzés: Lengyel Dénes írása alapján.