Navigáció


RSS: összes ·




Vers: magasan

, 453 olvasás, alias , 4 hozzászólás

Álom

odafent magasan,
nézd, minden egészen
apróra zsugorodik…
nem látod az arcokat,
melyekre érzések
festenek finoman
beszédes gondolatokat.
s minél magasabbra
visznek a szárnyaid,
annál kisebb porszemmé
zsugorodik minden…
s már nincsen mit látnál,
minden összefolyik
valami végtelennel…
fájdalmasan egyedül
csak saját magaddal
beszélsz, s csak remélsz,
hogy meghallja valaki.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: alias
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 58
Regisztrált: 0
Kereső robot: 27
Összes: 85

Page generated in 0.0681 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz