Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Bele a sötétbe

2014-05-11 13:00:00, 355 olvasás, kismeszoly , 2 hozzászólás

vers, versek, sajgó, bánat, lélek, bú, búbánat, szomorúság, fájdalom,

Kobold vagyok ma, fűbagoly.
Gonosz törpe, zord varázsló,
Kinek kínja nagy, de oly
nagy, hogy másnak is juttat
Belőle.

Ne szólíts nevemen,
Csak sújts le rám kegyetlen,
Vedd lelkem rosszabbik felét!
Vedd, vidd, dobd ki!
Szemét…

Kacaghatsz, tudod,
Tátott szájjal nyelheted a csendet,
Nézd, hogy dübörög itt bent!
Nézd, de meg ne tapasztald, e rendet.

A fekete aszfalt, csak úgy félre dobva,
Bontás után, egy sarokba, az vagyok!
És vagyok veszett állat.
Megölelnél, s én megmarnálak.

És vagyok még kés hegye!
Minden szavamnak súlya,
Lényege szúr, hasít,
Húsba vág!
Belém, s beléd.

Nem való már nekem e lét.
Nevemnek mondd van-e még varázsa?
Vagy csupán e mázsa ólom,
Nehézkes magányos sorsom?

Kinyomtatom