Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Belobbanás

, 482 olvasás, Thalassa , 8 hozzászólás

Szerelem

hibátlan boltozat alatt
fénybe bújtatott szilánkos bú
báltermei
villámos ében hajadról
kezemre hűs hajnal tapad
beérett kincseink az ősz
ködlepte kertünkbe vermeli

jaj, voltál halottam is
megsejtett angyalsóhaj
lángos parittya
csikorgó jégmező
néha csak eső
morcos, konok eső

kutattalak
talált töröttet vettem, adtam
meguntam, félreálltam
csöndedben összeáztam
nyirkos ingeidben
mégse fáztam
mégse fáztam

már barna hang susog
szikrák tenyéren, burkon, ősi testen
farkasemlőn örök nevelkedő iker
a lélek ép
abban te nyújtózz
te százkarú
végső
lázas isten

és parttalan vörös folyókban gázol
számolatlan apró szívbelobbanás
feléd törvényes terhekkel úsznak
szerelmem ádáz kompjai
nekünk kikötni még nem
de elaggott csillagokként kell
folyton s újra összeomlani

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Thalassa
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 7
Kereső robot: 11
Összes: 39
Jelenlévők:
 · BFanni
 · Destiny
 · Divima
 · Kavics
 · Nikolett
 · Sutyi
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0428 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz