Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: jelen/t/ések III.

2014-04-09 12:00:00, 395 olvasás, Magyari Emese, 4 hozzászólás

vers, versek, szerelem, szerelmes, szeretet,

szeretőket megszégyenítő
szenvedéllyel
szerettelek téged
(selyem-láncra vert kezekkel
viseltem el
bőr-feszítő
gyengédséged)

simogattad
babusgattad
félelem-alélt testem
s miként
parázna-közelséged
kelepcéjébe estem
önmagamtól
önmagadnak
tagadtál meg
összelopkodott
szíj-pillanatokkal korbácsoltál fel
(képzett érintéstől
képzelt érintésre –
félszeg nyögések
visszhangjait múlattad
fájdalom-nyílt pórusokból
vér-lobbanékony erekből
csak
a birtokolt
szemérem illatát
kutattad)

*
kettőnk között:
elvesztett szívdobbanás
röpke-kedves vallomás
s mint
emlék-rabjai
lélek-gyötört csendnek
álom-mélyen maradnak
öröklétre szunnyadnak
az elveszendő öröm-nyelvek
s miként
szavak helyett
- léha zűrzavarként -
megjelennek:
bősz árnyék jelek
könny-homályos szemek
titkon
egymásba marnak
az eskü-kulcsolt kezek

.
.
.

mártír-fogságba
követelt
vad vágyadnak
vadász-apró mersze
s ahogy egyre több
ajakír kenődött
álarcos meztelenségre
elérkezett
kéj világod
utolsó
zsákmány-perce