Navigáció


RSS: összes ·




Próza: 67-s mustang…

, 192 olvasás, Coffos , 3 hozzászólás

Ezek vagyunk

- Laci, Laci állj, meg, hallod! Zoli vagyok, Tóth Zoli a fősuliból!
- Atyaég tényleg! Ha nem mondod én simán elmentem volna melletted, szevasz, ezer éve nem láttalak!
- Szevasz! Jó rég volt valóban, néha azt is elfelejtem, hogy voltam főiskolás…
- Te! Van most időd? Épp várok valakire, gyere, üljünk a kocsiba, kétutcányira van egy pofás kis kávézó, igyunk egy kávét.
- Végül is miért ne, mehetünk az enyémmel is, ott az a piros Mazda.
- Ne, hagyd. Az enyém közelebb.
- Hiszen itt csak egy 67-s mustang van, de ne csináld már, ez a tiéd?
- Ja.
- Anyám ne sirass, neked van egy hatvanhetes mustangod? Mi lettél te basszus, álruhás miniszter?
- Egy fittyfenét, de gyere, menjünk, majd a kávé közben elmesélem…
- Mivel iszod, tej-cukor?
- Csak feketén. Mesélj. Végül sosem lettél vendéglátós?
- Suli után egyből kimentem egy hajóra, aztán két másikra, de 8 év után meguntam a vándorlást, eleget láttam az emberekből, hazajöttem és megcsináltam az ötletem.
- Mi volt az? Mit tudtál kitalálni itt, hogy mustanggal jársz?!?
- Semmi különöset. Bérbe adok ezt-azt.
- Mit? Gépeket, embereket vagy mit?
- Először karikagyűrűkkel kezdtem. Béreljen karikagyűrűt. Aztán a többi már jött magától. Mostanában már elég csak 10 percet beszélnem a kliensekkel, s komplett csomagokkal tudok szolgálni…
- … hogy miiiii? Te szívatsz! Nem értem…
- Mit nem értesz ezen. Csak egy valódi piaci űrt töltöttem be a céggel, a szolgáltatásokkal. Nemrég fejeztem be a tetováló szalont, csak pároknak.
- Ezt nem hiszem el. Beszéljünk normálisan, mert most már tényleg kíváncsi vagyok. Honnan szerezted a Mustangot?
- Áthozattam a tengerentúlról, itt egy aranykezű rendbe tette. Engem már nem hoz lázba egy Volvo, vagy egy ikszötös, a merciről nem is beszélve…
- Öööö, te mi ez a bérbeadás, mi adta az ötletet?
- Az, hogy az emberek szívesen álmodoznak. S, az álmokért semmit sem sajnálnak.
- Magyarázd el…
- Ahogy mondtam. Pánikszerű lett a boldogsághajszolása, minél előbb, minél gyorsabban, s ha másképp nem megy, akkor fizetnek érte. Eleinte csak eljegyzési gyűrűim voltak. Valahogy így: béreljen karikagyűrűt, ha elmúlik, visszahozhatja. És működött. Jöttek, kibérelték és tízből nyolc visszahozta, a maradék kettő pedig végleg kifizette. Aztán bővítettem. Lakással, autóval, apróságokkal. Babakocsi, háztartási cuccok, hifik, ékszerek és így tovább és így tovább. Mára már törzsvevőim vannak, csak a partnert cserélik folyton, de a megszokott márkákhoz ragaszkodnak. Szőkéhez, fekete kocsit bérel, a feketéhez acélkéket…
- … úristen…
- Nem. Dehogy az Úristen, én. Az én ötletem. Egyszerűen csak megláttam, hogy könnyebb bérelni, mint sem elkötelezze magát az ember egy egész életre. Tízből nyolcan úgyis elválnak, a kilencedik meghúzódik a szarban, talán a tizedik meri kimondani, hogy elégedett, boldog. Hidd el nekem Zoli, én már annyit láttam, hogy lelkiismeret furdalás nélkül, egyszerű betöltetlen piaci résnek láttam, nem többnek. Nincs ebben semmi. Az emberek nagy többsége a külsőségbe akarja belelátni a bensőt. Meg sem tudom számolni, hányszor hallottam: "ha nekem ez, vagy azom lenne, végre boldog tudnék lenni". Érted? A történet nagyjából ugyanaz. Összevillan két ember. Mindegy, hogy kéjből vagy költői szerelemből, lényeg az összevillanás, ilyenkor rohangálni kezdenek, keresik a külsőségeket, ami bizonyítja, hogy őket az isten is egymásnak teremtette, aztán kinél hamarabb, kinél később lecseng az őrület, s kezdődhetne a munka a saját sorsukon. Na, itt szoktak visszajönni és még hálásak is, hogy csak béreltek. Adott időre béreltek ezt-azt, visszahozzák, nincs évekig elhúzódó válóper, pereskedések, leadják a cuccokat, lecsengetik, amit le kell. Aztán fél év múlva másokkal visszajönnek. Így megy ez, hidd el.
- Atyaúristen! Ezt nem hiszem el!
- Mit? Mit nem hiszel? Hogy szívesebben fizetnek az álmaikért? Szerinted a mustang miből van?
- Ne haragudj Laci, de nekem mennem kell, nekem ez nem, ez… erkölcstelen, undorító, borzalmas…
- Az ötletem, vagy az emberek?

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Próza
· Írta: Coffos
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 2
Kereső robot: 25
Összes: 39
Jelenlévők:
 · legna
 · PiaNista


Page generated in 0.0913 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz