Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szepes vára

, 376 olvasás, dvihallyne , 2 hozzászólás

Ezerszín

Magas sziklákon áll
Szepesnek szép vára,
Erősen védi azt
A természet maga.

De védelmezi ott
Labanc is keményen,
Kurucnak kezébe
Az bizony ne legyen.

Nem tudja a várat
Ostrommal bevenni,
Egy ember lesz, aki
Meg tudja azt tenni.

Trencsényi Mátyás ki
Kurucokkal érez,
Hozzá is fogott hát
Vár megszerzéséhez.

Sok kötelet gyűjtött
És hágcsót készített,
Mit a sziklafalról
Mélybe leeresztett.

Az lészen számára
Menekülés útja,
Ha majd a tervét
Bizton végrehajtja.

Szívében felkészült,
Felszerelte magát,
És nagy bátorsággal
Parancsnok elé állt.

Sót hintett szemébe,
Az elvakította,
Kardot rántott, aztán
Súlyosan megszúrta.

Kiáltozik egyre
Várnak kapitánya,
Felesége, katonák
Rohannak hozzája.

Mátyás már messze járt,
A hágcsóhoz futott,
És gyorsan haladva
Kurucokhoz jutott.

Parancsnokuk sebét
Nem tudták kezelni,
Ezért Szepes várát
Fel kellett hát adni.

Egyet kértek csupán:
Elvonulhassanak,
És baja ne essék
Ottan a labancnak.

Trencsényi Mátyás a
Várat megszerezte,
Rákóczi jutalmát
Büszkén átvehette.

Megjegyzés: Lengyel Dénes: Rákóczi Ferenc emlékiratai nyomán

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Vers
· Írta: dvihallyne
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 34
Jelenlévők:
 · Kócos


Page generated in 0.0286 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz