Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Kávé cukorral és hexameterekkel

2013-12-05 11:21:16, 941 olvasás, Fehér Csaba , 9 hozzászólás

vers, versek, gondolat, gondolkodás, merengés, tűnődés, hexameter,

Nézd, odakinn még csillagok égnek, s kéklik a hajnal
Ellebeg álma az ősznek, roppan a kéreg a tócsán
Rőt levelek, lásd, kergetik egymást, el sosem érik
Mégse pihen le a szél, jeget és fagyot ont a szivünkre
Hajdani délceg tölgyfák, egykori büszke akácok
Fűrész vasfoga lábatokat már rég lemetélte
És most testetek úgy hasad el, jaj, csattan a fejsze
S ott hever egybe-halomba rakottan mindegyikőtök
Nincs menedék, mind várja a láng és elnyeli nyomban
Kályha köré telepedve a gondolatunk, ahogy illik
Elnyűtt, vásott tegnapok árnyai hullnak a földre
Nyílik az ajtó és belopózik a pirkadat aztán
Kócos napsugarak mosolyognak, futnak az útra
Jön, közelít már, itt a hegyen túl jár a karácsony
Kávét kortyol a reggel három kockacukorral
S tétova, álmos hópihe olvad a benti melegben

Kinyomtatom