Az őszben pőrére vetkőznek a fák
A kivert lélek öltözködne
kályha melegébe
hangok igazába bújna
a sötétség elől elmenekülne
szaggató ágakra vissza se nézne
míg elérné a tél sivatagát
Hótakarója alatt meghúzná magát
tavasszal egy kedves hangra kelne
a napsütésben megtalálná mosolyát