RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2013-11-01 10:00:00, 363 olvasás, Gabalyog , 5 hozzászólás
Raklapokra szegett kimustrált Idő könyvprés alá tenyerel, füstgázos miliő. Torokhang sikolt viszolyogva, Időz deportált viszonyok felett, mint elhasznált dizőz. Relikviát deformálnak gyógyíthatatlanul Idős kereszten poshadó nyomok, múltunkon átrobog az antihős. Papírlapra vetett kihűlt életek, a tudat Idült; a históriás énekében a záró sansz megsemmisült.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς