Navigáció


RSS: összes ·




Vers: másodikvers

, 852 olvasás, aron , 34 hozzászólás

Elmélkedés

itt vártam romló avarral
szegett
nagy mezők mentén
hogy kire
már tudom
látom hogy
egy vasárnap éj
a felhők közt
lassan átoson

megül tenyeremen
kicsiny madár
hajamba kapaszkodik
néhány nyár-sugár
s kifehéredik lassan
halántékomon

míg tartom karomban
a bokrok alatt
ritmust kutatnak
tétova sünök
illanó lepke
szempillám ráereszkedik
végre
erre a bávatag rétre
megkérdik
két sor már elég-e?

távolban füstköd
támolyog
mintha mellkasomra dőlne
a szivárványos ég
lassú régi kéke

hullongó időt
teregetek a tél kötelére
már két leányka
van ki
mosolyát
rámterítse
a tél hadd hintse
fagyporát

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 164
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 179
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.202 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz