Nem tudtak az angyalok könnyeket ejteni.
Leomoltak a menny-biztos menedékek,
szárnyak nélküli kisbabák lettek csupán.
Szemük égi fénye sötétben rejtekezik
Tekintetükben a kozmosz üressége
Hideglelősen vigyorognak és bután…
Sanda sátán fiak surrognak sisteregni,
vérszagra gyűl a pomádés sereg.
Ünnepelni jó, ha a bölcs istenek sután,
mosollyal arcukon, erre csak legyintenek.
Kisstílű játékosok. Csikasz proli- puttók.
Szerelemre nyilaz a bamba Ámor
Nimfakacagással megtöri a lanyha éden
csendjét. Haraggal hevül hörgőn a hámor…
Felfortyannak terpesztett szárnyú angyalok,
ma még ártatlanul pőre, dundi lények
Emlőt keresők, csecsszopós buzgalommal.
Éhes, hithű bálványimádók tapsra készen.
Világ csodák, kisírt szemű baba- torzók
deformált ajkakkal. Játékai a teremtésnek.
Hajnalra napot hajigáló Belzebub fattyak,
szelíd szeretetkéregetők, öröm koldusok,
szerecsen angyalokká lett árva lelkek.
Csökött álomivadékok az ottmaradtak
Könnyeik rég elapadtak, bősz vér buzog
ereikben. Magányukban társakra leltek…