Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hajnali alkony

, 449 olvasás, Gabalyog , 20 hozzászólás

Gondolat

    Félbeszakadt tegnapok,
    köréjük rajzolt démonok őrzik
    ölemen ringó kéznyomod
    málló képzetét.

    Rozsda-piros térben andalgok,
    önmagam védem, tétlen.
    Fák fölött, elhagyott hangok láncán
    elszuszogott légvétel vár rám.

    Kábán kerülgetem gondolatvackok
    összehordott halmát.
    Jelentéktelen léptekkel haladok.

    Csak a csend vár rám a sarkon,
    szürkébe festi az arcom.

    Ébred a vásznon a hajnali alkony.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Gabalyog
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 3
Kereső robot: 17
Összes: 31
Jelenlévők:
 · ferenczvicus
 · Öreg
 · Sanus


Page generated in 0.0416 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz