Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hajnali alkony

, 415 olvasás, Gabalyog , 20 hozzászólás

Gondolat

    Félbeszakadt tegnapok,
    köréjük rajzolt démonok őrzik
    ölemen ringó kéznyomod
    málló képzetét.

    Rozsda-piros térben andalgok,
    önmagam védem, tétlen.
    Fák fölött, elhagyott hangok láncán
    elszuszogott légvétel vár rám.

    Kábán kerülgetem gondolatvackok
    összehordott halmát.
    Jelentéktelen léptekkel haladok.

    Csak a csend vár rám a sarkon,
    szürkébe festi az arcom.

    Ébred a vásznon a hajnali alkony.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Gabalyog
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 2
Kereső robot: 4
Összes: 19
Jelenlévők:
 · GoldDrag
 · Tarpay


Page generated in 0.0362 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz