Navigáció


RSS: összes ·




Sci-fi: Mán megin' belepisiltünk a Balatonba! 2. rész

, 627 olvasás, quentin , 3 hozzászólás

Ezerszín

Amiről viszont kétséget kizáróan én tehetek (mert személyesen láttam el védelmünket a tárgyalásokon): az, hogy kiengedtek minket a kóterből!

Ez egy érdekes eset volt, a bírónő legalábbis így mondta. Mert valóban rosszul sült el egy-két dolog tavaly, de nem ez döntötte el a felelősség kérdését, hanem az út, mely odáig vezetett!
Például az, hogy a Balcsiparton sehol sincs kiírva, hogy hullámzik a víz!
Waze!
Ekkora felelőtlenséget! Nomármost ugye mendegél az ember és az ő párja befelé a 30 fokos vízbe és egyszer csak a térdig érő víz zsupszi-hupszi köldökön nyalja! Én még csak-csak kibírtam valahogy könnyek nélkül, de az én Kincsem - az kész lett! Totál kiborult a sokktól, hogy a jéghideg víz csak úgy bámmm, bele a köldökébe… á, ezt ép ésszel nem lehet kibírni! Belegondolni is rettenetes, mi lett volna, ha a kézremegése nem múlik el, Egy sebésznél egyáltalán nem mindegy, hogy öt centivel jobbra, vagy hat centivel balra, ugye?
No meg a vonatok éjjelente, meg a szpíker!
- Sijófok- Sijófok vasútállomás, Személyvonat érkezik Keszthely felől a hatodik vágányra, kérjük a vágány mellett vigyázzanak! Mindez kétezer-nyolcszáz watt hangerővel. Elképesztő durva volt! Mindez hajnali négykor. Utána meg:
- A vonat továbbindul /recsegés/ Budapest Déli pályaudvar állomásra, a vonat /recsegés/ kizárólag Balatonederics /kruttyogás/, balatonfűzfánfütyülő /ropogás/ balatonkispöcs-alsó /fémkarcolás/ állomásokon áll meg. Ez öt perc alatt hatszor. Amikor meg elmegy a vonat, akkor jön a bakter és egy hatvankilós kalapáccsal tíz-másodpercenként odaver a sínre… ami miatt minden épeszű ember nyugtatót és altatót szed az állomás menti szállodákban. Reggel ugye fel kellene ébredni, de az altatótól nem lehet, így megiszik az ember hét kávét és pörög, mint állat. Emiatt izzad és melege lesz, tehát bedob hat-hét sört. Így aztán az ítélőképességünk elsatnyult.
Nem láthattuk át a következményeket! Menteni akartunk, de halál lett belőle! Nem mi voltunk a hibásak, hanem az Önkormányzat, a Vasút, meg a Vízügyi Igazgatóság.
Ezt megállapította a Bírónő és az ügyész se fellebbezett, mert tátva maradta szája az ítélettől percekig, ezalatt belerepült egy darázs és mandulán csípte. Szerencsétlen, 15 napig volt kómában és mire magához tért jogerős lett az ítélet, mi meg 2013 május 6.-án 17 óra 14 perc 22 másodperckor a részünkre megítélt 50 milliós kártérítéssel kisétáltunk a börtönből.

Ezek voltak hát az utózöngéi tavalyi nyaralásunknak. Azt pedig elhatároztuk, hogy többet a büdös életben nem megyünk a Balcsira. / Mondjuk ez az ítéletben is benne volt, de ez nem biztos, hogy befolyásolta a döntésünket.
Viszont valami nagyon okosat tenni szerettünk volna a pénzünkkel, és így, másnap megnéztük az interneten, hogy mi a menő biznisz.
- A menő biznisz a kukoricában van - állapította meg kedvesem, vettünk is másnap egy Lamborghini traktort. Ez azért kellett, mert Mon_nának iszonyúan bejönnek az izzadt, traktoros pasik, és nem akartam, hogy más hímneműek a megyéből előnnyel induljanak. Újra kellett élesztenünk a dutyi után a szerelmünket, és ha ennek egy traktor az ára: ám legyen. Vettünk továbbá egy nagyobbacska földbirtokot és rengeteg zsák kukorica-vetőmagot a fémzároltból, akármit jelentsen is ez… és mindet belevetettük a földbe.
A mezőgazdálkodás nem bonyolult, sőt egyszerű és felettébb békés dolog, baj nem származhat belőle - ezt mindenki tudja. Jól is mentek a dolgok, a kuki nőtt, mint állat, a termést előre lefoglalták a brókerek, és tisztán látszott, hogy unalmaska és boldog nyárnak nézünk elébe. Sajnos azonban egy napon Kis-kincsem azt álmodhatta, hogy ő maga is traktoros lesz, és mire felkeltem hajnalban már eltűnt az udvari wc mellől a Lamborghini.

Szívem szerelme nekiindult vele a mezőnek. Viszketni kezdett a bal lapockám - s ez az álmoskönyv szerint azt jelenti: kurva nagy balhé lesz!
Főként amiatt érezhettem ezt, mert láttam, hogy "elpárolgott" az éjjel a konyhaasztalon hagyott üvegből a házipálesz, és ami még nagyobb gond: eltűnt a kamrából a karácsonyi bejglihez tartogatott mákból egy kisebb zsáknyi is. Meg kell valljam: a jeges halálfélelem futkározott a hátamon miközben a mező felé száguldottam, és a kép, ami fogadott… hát igen. Az én Drága Szívem hatalmas kurjongatások közepette, leeresztett boronával rodeózott a termőre fordult kukoricaföld kellős-közepén. Tolta a háromszáz lőerős trakinak, ahogy csak bírta, közben meg valószínűleg ütközésig tekerte a kormányt balra, pont mintha kezdő Nascar versenyző lenne, derék, koncentrikus köröket formálva. - Yuppi-Doo, Bumpsza Bóó - kiabálta, pedig ennek szerintem semmi értelme nincs a világon. Bongyor haja vidáman lengett a szélben.
Nagyon nehéz lett volna megállítani, ezt azért felmértem, és fejben épp nekiálltam kiszámolni a kitarolt termés miatti kárt, midőn a Drága Nő nekihajtott egy fának a mező szélén, véget vetve a duhajkodásnak.

Csak otthon tért magához és eleinte semmire sem emlékezett. Később valami olyasmi derengett neki, hogy azt álmodta, üzenetet kell küldenie.
- Kinek? - kérdeztem merengve. A biztosítónak?
Himbálta a fejét egy ideig, aztán kibökte. - Az Ufóknak.
Na, gondoltam, az édes alaposan beverhette a fejét… de váltig erősködött, hogy ő nem csak úgy betakarítás vagy vandálkodás céljából száguldozott, hanem üzenetet küldött.
- Üzeneteeet? Hát mi mást? - gondoltam és épp elhatároztam, hogy miután már van annyira jól, hogy nagyon elverjem a popsiját, elvéve a kedvét a traktorozástól egy életre, amikor csengettek.
"Verés elhalasztva" - állapítottam meg, és kinyitottam az ajtót.
Bár ne tettem volna! Kicsi, háromfejű lény ácsorgott az ajtóban és rám nézett mind a hat szemével. Furcsa módon a szemei felett helyezkedtek el a szájai, a középső pedig - tökéletes magyarsággal, bár kissé nógrádi tájszólásban azt mondta: - Áz üzenet miátt gyöttünk.
Azt hiszem nem töprengtem egy szemernyit sem, csak épp hátrálni kezdtem. No és kissé remegtetve a hangomat szólongattam a Nőt, aki miatt - úgy sejtettem - komoly gebasznak leszünk részesei:
- Szép szívem! Hozzád jöttek!
Aztán leszaladtam a pincébe és elbújtam egy sarokban.

Megjegyzés: folytatása következik

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Sci-fi
· Írta: quentin
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 65
Regisztrált: 0
Kereső robot: 25
Összes: 90

Page generated in 0.1001 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz