Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Napraforgó

, 426 olvasás, GerencserHajnal , 1 hozzászólás

Természet

Álmomban egy hatalmas nagy napraforgót láttam,
Elképzeltem szép nagy csokrát bele a vázámba.
Ahogy az utat jártam, e táblát nem találtam,
Napraforgó helyett szelet leltem a határban.

El is küldött akkor engem egy másik irányba,
De ott sem termett napraforgó, csak egy búzatábla.
Búzavirág sem nyílt már, a pipacs meg mák lett,
Ej, de szomorú lettem, hát nincs már mákvirág se…

El is mentem valamerre szerencsét próbálni,
És mit láttam, uramfia a réten pompázni?
Őkelme, a napraforgó volt ott személyesen,
Fent még a nap is mosolygott, hogy én reá leltem.

Szedtem is egy jó nagy csokrot bele a vázába,
És remélem jövőre is lelek a határban.
Sok kismadár csipegeti, étolaj is készül,
Sőt vele a városhatár is csak egyre szépül…

Megjegyzés: 2013. augusztus 4.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: GerencserHajnal
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 210
Regisztrált: 2
Kereső robot: 20
Összes: 232
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2124 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz