Álmomban egy hatalmas nagy napraforgót láttam,
Elképzeltem szép nagy csokrát bele a vázámba.
Ahogy az utat jártam, e táblát nem találtam,
Napraforgó helyett szelet leltem a határban.
El is küldött akkor engem egy másik irányba,
De ott sem termett napraforgó, csak egy búzatábla.
Búzavirág sem nyílt már, a pipacs meg mák lett,
Ej, de szomorú lettem, hát nincs már mákvirág se…
El is mentem valamerre szerencsét próbálni,
És mit láttam, uramfia a réten pompázni?
Őkelme, a napraforgó volt ott személyesen,
Fent még a nap is mosolygott, hogy én reá leltem.
Szedtem is egy jó nagy csokrot bele a vázába,
És remélem jövőre is lelek a határban.
Sok kismadár csipegeti, étolaj is készül,
Sőt vele a városhatár is csak egyre szépül…
Megjegyzés: 2013. augusztus 4.