Navigáció


RSS: összes ·




Sci-fi: Mán megin' belepisiltünk a Balatonba! 1. rész

, 724 olvasás, quentin , 14 hozzászólás

Ezerszín

Prológus:

Kérem szépen szeretném leszögezni egy legalább százas szöggel, hogy mi igen tiszteljük a szabályokat! De… de igazából most azt gondoljuk, hogy ami sok az sok! Arról van itten szó, hogy szerettük volna kicsi párommal, ha az AMF-en a Szerkesztőség létrehoz egy új kategóriát: "megható, és hihetetlen, de kétségkívül igaz, mély erkölcsi tanulságot hordozó epikus történetek" címmel. Be is küldtük hát ezt az írásunkat és a kategória-javaslatot, erre visszaírtak nekünk, hogy tegyük a kaland, vagy a paródia, vagy leginkább a scifi műfajba.
Hiába bizonygattuk igazunkat, és linkeltünk be Erich von Danekenes oldalakat, és küldtük el a "titkos CIA-s mappák" című fájlot tartalmazó pendrivunkat, az Engedélyezők hajthatatlanok maradtak:
- Ez Sci-fi! Van benne, zombi, vámpír, Loch-nessi szörny és Ufó - tehát fikció!
- Dehogyis az! írtunk vissza, de nem adták be a derekukat. No, mindegy: Mi most itten az előszóban fennhangon, kezünket a szívünkre téve kijelentjük: az alábbi történet a legelső szótól a legutolsóig a színtiszta és vérfagyasztó valóság!

1.

Következzék tehát itten teljesen hiteles dokumentációja egy balatoni nyaralásnak, kezdve egészen az előkészületektől, folytatva a szervezkedésen keresztül pontosan a végéig, aminek mindenki örül (majd).
Azért majd, mert roppant horririsztikus, ahogyan egy nagyon híres Balaton-parti települést édes-kedvesemmel feldúltunk… vagyis dehogy, elírtam szóval, hogy a nyaralás tőlünk távol- és különálló okokból izgalmasabb lett a vártnál. De azért senki ne keskenyedjen el!
Mert éljen a tenger, és tengerre magyar! és még egyéb lelkesítő szövegeket is tudok, de szükségtelennek tartom ide leírni, mert hiszen mindenki lelkes úgyis és senki se depressziós… a pasik azért nem depisek, mert elbaltázott meleg van és így nagyon kiváló ürügy keletkezett arra, hogy nyakló nélkül sört vedeljenek, a nők - azok meg azért, mert iszonyat lengén öltözhetnek és senki se hiszi őket ribinek… vagyis fene tudja, de ez a téma messzire elvezet a megadott tematikától és bizony, aki engem ismer, az tudja, hogy a lehető legritkább esetben vagy még inkább akkor se térek el a tárgytól, hacsak az ok, ami erre késztet nem nagyon nyomós.

Így aztán vissza is kanyarodnék hát a Balcsihoz és ahhoz, 2013 nyarán hogy mi oda mentünk, kicsi párommal… Kicsi párommal tavaly még minden nagyon új volt… emiatt nekem például kockás hasam volt, hogy imponáljak néki, most meg! No komment.

Mert ugye nem tett jót a börtönkoszt… Hiába, no kemény hónapokat éltünk meg, mert vannak olyan közszolgái társadalmunknak, akik néhány haláleset után teljesen vadbarom módjára összeesküvés elméleteket gyártanak, és konspirálnak és letartóztatnak teljességgel ártatlan embereket!
Hát persze, hogy azokat!

Bent egyébiránt kiderült, hogy mennyi hibával dolgozik az igazságszolgáltatás: komolyan mondom mindenki ártatlan volt, és akadt köztük, aki vagy 10 éve ült!
Ez elszomorító!
Meg, hogy ezeknek milyen rossz ügyvédjeik lehettek! Ezt nem is értettem. Mindenesetre a felesleges szószaporítás helyett röviden ismertetném, hogy milyen vádakkal illettek minket tavalyi siófoki tartózkodásunk kapcsán.
Először is: hatrendbeli gyilkossággal, közöttük néhány különös kegyetlenséggel elkövetettel, meg ilyenek. No ebből az egészből csak a numerus stimmelt, hiszen tényleg volt aznap hat sajnálatos, velünk homályon túl derengőn távoli összefüggésbe hozható eset.

Mert ugyebár volt az az életmentő, akit Monnácska rábeszélt, hogy adja át neki az evezőlapátot. Igen-igen rábeszélt! Vehemens a lelkem, már ez is bűn!?
A pasiról kiderült, hogy hetek óta nem járt konditerembe, és kábé 2 hónappal az eset előtt napokra elhagyta a felesége. Tehát világos, mint zavartalan, felhőmentes égen a nyári napsütéses égbolt, hogy elsősorban 2 ok játszott közre abban, hogy a vízbe esett: a legyengült fizikum, valamint a szerelmi bánat miatt kialakult klinikai depresszió.
Az, hogy szép szerelmem - vékonyka karját lendítve - a lapáttal odakoppintott neki a fejére, az mellékkörülmény!

A bácsi pedig, akinek akut megőszülés miatti kimentésén oly sokat fáradoztunk?
Nézzük csak: 75 éves volt, ennek dacára 10 és fél másodperc alatt futotta a százat. Veterán olimpiát nyert - aznap délelőtt… ez egyértelmű: krónikus szívnagyobbodás és magamutogatás szindróma okán kialakult embólia!
Az ilyen korú embereknek a tévé előtt a helyük, vagy max a horgászbot mellett.
Hát persze, hogy rosszul viselte, hogy segíteni akarnak neki. A visszafojtott düh végzett vele, nem pedig mi - akik a szívünket-lelkünket beleadtuk abba, hogy kirángassuk a vízből.

A többi esetre szót sem vesztegetek: hasonlóan egyértelmű, teljességgel alaptalan gyanúsítgatások voltak. Azért még annak ellenére, hogy ilyen világos ügy volt a miénk, beletelt 9 hónapba mire a bírónő kiengedett bennünket az előzetesből.

Komolyan mondom botrány!

Valószínűtlen dolgokon mentünk keresztül a kóterben.
Először is: eleinte szörnyen kevés alkalmunk volt szexelni Monnácskával. De tényleg. Hivatalosan csak havonta egyszer kaptunk fél órát. Még szerencse, hogy a férfi és a női börtönszárny legszélére kerültünk mindketten, némi kenőpénz megfelelő helyre juttatása után… már oda is került a drága a fal túloldalára, és hát ugye sikerült egy lukat fúrnom a válaszfalba, amin keresztül ugyebár… khmm.

Azt csak később tudtam meg, hogy az én szívecskémet pár hét múlva arrébb tették két cellával… Szomorú tény, hogy azóta se jöttem rá, hogy ki "rendezte a dolgokat" ettől kezdve 7 hónapig.
Ráadásul édes nőm ezt is beírta magának a "megcsalt" rovatba…

Mintha minderről én tehetnék.

- folyt köv -

Megjegyzés: Nem feltétlenül szükséges, de nem is ártalmas, ha a kedves olvasó - felelevenítés gyanánt - jelen mű tanulmányozásának megkezdése előtt elolvassa Mon_na: Belepisiltünk a Balatonba c. művét.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Sci-fi
· Írta: quentin
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 63
Regisztrált: 1
Kereső robot: 29
Összes: 93
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0729 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz