Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nem szeretek címet adni

, 224 olvasás, Daneel , 12 hozzászólás

Álom

Vágyvilágban rövid az élet,
de minden pillanata gyönyör,
ha szívünk egyszer odatévedt,
folyton vágyja, s ha visszatérhet,
újként éli, akár először.

Azon a helyen nincs egy fal sem,
hogy magadként lásd a másikat,
ott mintha a Nap maradna fenn,
fest a lelkünk, örök nappalt ken,
mit a végzet, ami átitat.

Ha pedig néha körbenézel,
és a világ szürkülni látszik,
egy percet gyorsan ölelj még fel,
legyen tiéd, majd élni égj el,
várakozni, vágyakozásig.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: Daneel
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 41
Regisztrált: 3
Kereső robot: 15
Összes: 59
Jelenlévők:
 · Déness
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.0841 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz