Navigáció


RSS: összes ·




Vers: szerelemfestő…

, 280 olvasás, barnaby , 3 hozzászólás

Szerelem

Ó, mily halovány, égszínű fátyol a lepled!
Bár felejthetném azt mikor épp levetted!
Mint friss eper, olvadt el ajkamon csókod íze
Kósza érzés támadt… rám zuhant, gömbbe zárt tüzed…
Lennék gyáva talán? Én balga, páratlan, pártában halandó.
Csak fess engem hozzád majd szív-ecset sors jelekkel…
Láss mint szerelmest, ki vágtató folyóként ömlik eléd.
Térdre lehull, majd felszáll mint pára,
és könnyként szökik két szemedbe…
Remény, dal, szerelem, vagy meddő lélekgyötrés?
- Nincs felette hatalmam, foglyul ejt ez az érzés…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: barnaby
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 17
Regisztrált: 2
Kereső robot: 11
Összes: 30
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tiberius


Page generated in 0.0422 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz