Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elektromos kisülés

, 273 olvasás, Kyramoon , 1 hozzászólás

Elmélkedés

A vágyért kiáltottam,
S lám, beteljesült.
Félve szólítottam.
Nem ismertem,
Mégsem idegenül
Állt ott.
Idősíkokon
S dimenziókon át
Váltott
Képzeletből
Beteljesüléssé.

Én hittem, éreztem,
Az ösztöneim búgták,
Kell, hogy testet öltsön ez,
De tudtam, a valóság
Nem lehet több,
Mint elektromos kisülés.

És tudtam, sejtettem,
Ennek nagy az ára:
Bérletet váltottam
Egy tiszavirágra,
De úgy kellett az a perc!

És én, ki bíztam,
Beérem kevéssel,
Mert a kevés is sok volt,
Most átkozott reménnyel
Kiáltok újabb vágyakért.

Ma semmit sem ettem
És senkit sem akartam.
A falakat kértem csak,
Teljesítsék az óhajom.
Örökre vágyódtam
A tegnapban ragadni
S elodázni a holnapot.

Ma falakkal beszéltem,
A párnám ringattam,
Erkélykorláthoz dőlve
Az eget kutattam,
S megérintettem
A sarkcsillagot.

Megjegyzés: 2013.07.21.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Kyramoon
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 24
Jelenlévők:
 · GoldDrag


Page generated in 0.0388 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz