Hosszú álomban voltunk idáig,
Csak aludtunk mélyen, álmodozva,
Ám szólt az Isten, ideje felébredni,
Ideje, eme réveteg álomnak véget vetni
Ébresztő emberek! E világ romokban hever,
Hatalomvágyó tagok rombolják széjjel
Nem törődnek a békével, csak önmagukkal,
Hogy tárcájuk tele legyen mindenféle jóval
Ám Isten ezt megelégelte, s közbe szólt,
Ideje megdönteni a sok hatalombitorlót
Ideje véget vetni e keserű révetegségnek,
Hogy végre magunk élhessük az életünket
Nem vagyunk egyedül! Oda fenn vigyáznak ránk,
Segítenek, hogy tisztább legyen ez a világ
De, ha a világ még mindig alszik, semmire sem mennek,
Ők nem hozhatják el a változást helyettünk
Ébredjünk hát emberek! Érjen véget az álom.
Nyissuk ki szemünket, hogy megkezdődhessen a változás,
és szabadság kora
Vegyük le magunkról béklyóinkat, hogy e világ jobb lehessen
Nem kell félni, hisz a Fény angyalai jönnek el, kíséretükben Istennel
Szeretet és jóakarat vezéreljen minket,
Hogy elindíthassuk a hullámot, mely változást tehet
Nehéz lesz, de nem leszünk egyedül, hisz Isten vigyáz reánk odafentről.
Megjegyzés: Álmomban láttam az apokalipszist című versem folytatása