Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Üzenet: A palackból

2013-06-30 19:00:00, 515 olvasás, soulkeeper, 11 hozzászólás

… neked. Ki ezt elsőként olvasod. Igen neked,
mert amire ezt megkapod, én már nem leszek.
De amíg vagyok e pár sor összeköt veled
amiért gyűlölök, s szeretek; mást nem tehetek…



… halálos nyílvesszőkként feszülnek most a szemek,
a reszketeg szavak kötéltáncot lejtenek.
S mint a gyakorlott bábmester; kezében zsineg.
Játszik a harag, arcomon megfeszül az ideg…

… míg a bánat egyre terel
tudat alatti borútra,
és minduntalan csak tervel
a múltamon jót mulatva.
-és Tán már sosem ereszt el

alattomos bosszút forral,
de amíg tart a bortúra
és vigasztal a víg asztal
nem gondolok a borúmra
-csak felcsendül az új bordal…

… aztán majd felébredek a nap-pír sugarában,
így arccal fekve lent; kábán a térdig sárban.
Ahol már csak az eső; az egyetlen társam,
aki tán megveregeti még csendben a hátam…


… mert van, hogy a hűség egy elszáradt kóró csupán,
de langy nyári éjszakán bont még szirmot talán.
Hisz vonz a vágy; akár molylepkét a lámpafény,
pedig tudom a fényes világ sosem lesz enyém…

Elmélkedés

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: soulkeeper
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 193
Regisztrált: 0
Kereső robot: 35
Összes: 228

Page generated in 0.2178 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz