Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Érző szívemmel…

, 599 olvasás, kosjegyeben , 8 hozzászólás

Gondolat

Olyan távolinak tűnik elmúlt ifjúságom,
korábbi életemben szebb napjaim voltak;
eljártak felettem az évek nem tagadom
régebben fényesebb csillagok ragyogtak.

Nem fáj elmúlásom, amíg éltet engem,
verseimben a hozzád szóló sorok;
Te vagy énnekem ihletésre Múzsám,
ameddig biztatsz, tovább írogatok.

De ha majd felém néma marad ajkad,
s nem biztat már tovább írnom engem;
sarokba vágom elnyűtt lantomat,
ne szólaljon meg, többé rajta versem.

Az idő eljárt,- s lám még jár felettem,
amikor tehettem, loptam én is a napot,
értelemben mégis bölcsebb lettem;
korom nem érdem… csak egy állapot.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: kosjegyeben
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 62
Regisztrált: 4
Kereső robot: 13
Összes: 79
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Déness
 · enzenon
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1518 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz