Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Lábnyomokkal szegett

, 389 olvasás, Gabalyog , 8 hozzászólás

Gondolat

rojtos útszélen kivénhedt tölgyfák hada
masírozik fogva kezem, egyre beljebb,
terel az éjszín éjszaka.

Föld szaga űz, nyakamba pompás kalárist,
aranyló kéket fűz Holdnak tekintete,
gyöngyei közt már a nyár int.

Hűs szél jár tüzes tangót tölgylevelekkel,
születő kéj szövi novella sorait;
kabátomba gombolom reggel.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Gabalyog
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 17

Page generated in 0.0355 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz