Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Magányosan

, 268 olvasás, dvihallyne , 2 hozzászólás

Szerelem

Violában játszik az égnek alja,
milliárd csillag ragyog a magasba',
mint sok-sok villódzó szentjánosbogár,
aki érzi hamar párjára talál.

Mélán, merengve, magányosan állok,
varázslatos éjnek részévé válok,
szívemnek imája száll ott a széllel,
virágok édes illata átölel.

Magányom fájdalmát elviszi az éj,
és boldog szerelmekről halkan mesél.
Bátran gondolok a szép holnapokra,
engem simogató szép szavaidra.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: dvihallyne
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 234
Regisztrált: 0
Kereső robot: 51
Összes: 285

Page generated in 0.185 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz