Navigáció


RSS: összes ·




Vers: ónix isten

, 616 olvasás, aron , 24 hozzászólás

Fohász

erdőnyi magányomban
fénytest napcsíkok velem
avarlélegzet tüdőmbe tőr
egyre fölfelé emelem
torz gerincből csírállt
esendő fejem

mezőtágas pupillám
ki-be eregeti az eget
könnyűkék felhőkendőkkel
felém integet
lehántja rólam
napszítta ingemet

fölémhull szerelem
alám elváló igekötők
lapulnak
én vagyok a szó
te mozdulat

ónix isten
vesd belém hited
mielőtt a tudat
lávát forr fogaim alatt

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 35
Regisztrált: 2
Kereső robot: 10
Összes: 47
Jelenlévők:
 · GoldDrag
 · Tollas


Page generated in 0.0337 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz