Navigáció


RSS: összes ·




Vers: ónix isten

, 628 olvasás, aron , 24 hozzászólás

Fohász

erdőnyi magányomban
fénytest napcsíkok velem
avarlélegzet tüdőmbe tőr
egyre fölfelé emelem
torz gerincből csírállt
esendő fejem

mezőtágas pupillám
ki-be eregeti az eget
könnyűkék felhőkendőkkel
felém integet
lehántja rólam
napszítta ingemet

fölémhull szerelem
alám elváló igekötők
lapulnak
én vagyok a szó
te mozdulat

ónix isten
vesd belém hited
mielőtt a tudat
lávát forr fogaim alatt

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 5
Kereső robot: 11
Összes: 34
Jelenlévők:
 · Bánfai Zsolt
 · boszorka
 · gszabo
 · marisom
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0271 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz