Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az én mozim…

, 272 olvasás, barnaby , 6 hozzászólás

Ezek vagyunk

Ma szélesvásznú mozit álmodok
faltól-falig mozivásznast, kifakult fehér lepedőkkel.
jól lásd, ahogy múlik el a huszadik század…
A mozigépész csendre int, kikönyököl vak- ablakán
Koppan egy filmtekercs a kövön,
füttyszó kíséri, mintha most is hallanám…

Szakadt a film, beégett vakfoltokkal,
Szarvasbogárcsápok kúsznak át a vásznon…
Majd szitok, káromkodás; "ezt a tekercset meg nem találom"
Fapados szerelem, elcsent csókok, ölelések,
büszke lányok, szelíden ellenkezéssel
"ne már, még meglátnak, az ismerősök pont idenéznek",
Rózsaöröm viráglik az arcokon: lám, felnőttem már,
megbámulnak a vasárnapi mise után!
"takaros a jány, biz a’ formás, jó asszony lesz belőle…"
Aztán így:" lám, hogy fenn hordta az orrát,
s mi lett… én megmondtam előre!"
Édes nagypapák! Hétrét görnyedt mamókák!
Szemükben még fiatalos a tűz,
lágy levelekkel simogatja barázdált arcuk
a szélben lehajló szomorúfűz…
Sápadt citromcsibék csipognak, kotyog a kotlós,
s a vasárnapi kalács, milyen finom, mennyire foszlós!
Velünk ébrednek, s alszanak el a mozi hősök,
az álmok színesek, bár fekete-fehérben lovagolt
Ivan-hoe, és a Tenkes kapitánya
Megtanultuk azt is, hogy Moby- Dick, csak egy fehér bálna…
Szerelmesek voltunk, minden színésznőbe,
fába véstük nevük, s rajzoltunk szíveket
nevükkel hazáig az összes járdakőre…
A vasárnapi húsleves illata, a kemencében sült kenyér
a frissen ázott föld szaga, apám keze,
ahogy simogat és milyen kérges volt az a tenyér.
Ahogy múlik az idő, a film is színesebb,
cserebogaras májusi éjszakák, a felfedezett titkos- örömök
az első szerelem és a csók csaták a szőlőlugasok között…
az őszi munkák, vagy az úgy várt nyári táborok
felhőtlen szerelmek, a tengerben hagyott lábnyomok…
És volt sok rész benne, csupa rózsaszín,
és szomorú szemmel elsírt fekete…
-Ne játsszam tovább, megállítsam? Kérdezte a mozigépész,
s intettem neki, hogy ne tegye…
Forogjon végig ez a film, peregjen csak le rendesen
nem vágható, és ki sem hagyható egy perce sem.
Ha felnősz majd, és érdekel, mindenestől rád hagyom
hogy lásd, hogyan múlott el, az én huszadik századom…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: barnaby
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 0
Kereső robot: 13
Összes: 28

Page generated in 0.0381 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz