Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Helyetted is

, 648 olvasás, P.Palffy_Julianna , 29 hozzászólás

Szerelem

Bőrömre feszült
szenvedély gombjain
játssza ujjam
a visszatérő dallamot,
fél ütemre
dobol a szívem,
és csörgősipka
csilingel rá fejemen,
mi négykezes darab
volt egykor,
ma mozdíthatatlan,
ólomsúly teher kezeden,
kezemen;

örök farsang,
lidérces álom,
bódult-vénült szellemek
egymásba hullva,
szótlan ajkad
halálos méreg,
prédád vagyok
– s te kísértet volnál? –,
ki elől döbbent lelkem
száz felé futna;

hiába égnek hamuvá
a jeltelen hónapok és évek,
ha a szikrákból született
aprócska lángok
még ma is a szívemig érnek;

örök farsang ez,
mert makacs akarattal
viselem én
a rongyos jelmezekhez
igazított álarcokat,
szerelemkabátod ölel,
s helyetted is
magamra gombolom
a kettőnkre szabott kínokat.

ppj

Megjegyzés: zenei aláfestésnek Puccini: "Vissi d'arte" (Tosca)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: P.Palffy_Julianna
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 213
Regisztrált: 0
Kereső robot: 37
Összes: 250

Page generated in 0.1943 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz