Navigáció


RSS: összes ·




Vers: nem temettelek

, 532 olvasás, aron , 23 hozzászólás

Elmélkedés

nézd
ebben a márciusi
sarjadásban
még mindig
avarillatú az éj
kopár
és mély vagyok
tenyered eltűnt
vállamról
csak hiányod hűlt
nyoma borzong nyakam körül

(nem temettelek
mégis fejfát véstem
álmomban föléd
istent írtam rá
éles fénykövekkel)

bámuló
nagy szemedből
várom új mosolyod
hogy égjen
zenéljen megint
hogy fehér fény
ragyogjon át
a levelek alatt

oly könnyű…
könnyű megírni téged
mintha szél volnál ujjaim
között
de víz vagy
lecsorogsz
eltűnsz
csak megfagyott
emléked maradt

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 4
Kereső robot: 14
Összes: 31
Jelenlévők:
 · gszabo
 · hazugsagok
 · Kavics
 · Kovács Sándor
 · Öreg


Page generated in 0.0409 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz