Navigáció


RSS: összes ·




Regény: Hat nap és éjszaka VIII.

, 463 olvasás, kisssp , 2 hozzászólás

Ezerszín

Későn ébredt. Megtehette. Reggeli után vége a munkának. Gazsival elszámol, elbúcsúzik, meg a többiektől is, akik itt maradtak. Adél az anyjával, talán, vele jön vissza. Remélte. Mégis aggódott miatta. A sátorban volt, amikor a lánya felhívta. Nagyon örültek egymásnak. Lassan megnyugodott. Estére találkozót beszélt meg vele.
Adélt és édesanyját a vendéglőben érte utol. Melléjük ült.
- Elaludtam. Ne haragudj. Láttam, ott voltál, eljöttél. Bocs, majd…- szabadkozott a lány.
- Minden rendben. Látod, minden megoldódik magától.
A lány örült, mintha megkönnyebbült volna, amikor a férfi mosolyogva szólt és megsimította arcát.
Az asszony mellett ott volt fiatal fiúja. Olyan huszonkettő év körüli lehetett.
Együtt indultak reggeli után. A fiút kitették a vasútállomáson. Az asszony elkísérte. Megvárta, míg a vonat elindul. Ellenkező irányba tartott.
Adéllal a kocsiban ülve beszélgettek.
- Mi lesz velünk, Dénes? – a lány aggódva nézett maga elé az ülésben.
- Barátok maradunk. Ha felétek járok, meglátogatlak. Hívj fel, ha akarsz velem beszélgetni.
- Eljössz hozzánk, ha kérem?
- Igen. Szívesen, ha akarod, és ha tehetem. Telefonálj!
- Megígéred? Én is, hogy nem alszom el - kuncogott - Tényleg nem bánod?
- Kicsit bánom, de nem haragszom. Így volt ez rendjén. Így volt jó – nyugtatta meg a lányt.
Az asszony visszaért. Beült mögéjük a hátsó ülésre. Nagyon csendes volt. Nem sírt.
- Minden rendben? – nézett hátrafordulva a férfi.
- Minden. Azt hiszem. Igen. Minden – válaszolt halkan.
Az úton, egy helyen álltak meg, a lány kérésére. Ott, ahol első nap.
Csendben voltak, néhány érdektelen szót, mondatot váltottak. A lány, amikor tehette, a férfi karjához ért. Néha Dénes jobbra mozdult, hogy a lány a fejét a vállára hajthassa. Mindenki saját gondolatával volt elfoglalva. Az asszony szótlanul ült mögöttük.
Később a lány hátra dőlt ülésén, maga elé nézett, szótlanul.
- Most számol el magában a történtekről. Talán most búcsúzik tőlem is - gondolta a férfi, miközben rápillantott.
Kitette őket, az indulás helyén. A lányt megölelte. Elköszöntek. Megvárta, míg felszállnak a helyi-járati buszra, és továbbhajtott.
Otthon behordta csomagjait. A jobboldali ülésen, még látta a lány nyomát. Pici izzadtságfolt a kárpiton, a dereka helyén. Sóhajtott. Az ülés mellől felvett egy összehajtott szórólapot, amelyet a lány ejthetett le.
Kinyitotta.
Olvasta a nagy, színes betűkkel írt főcímet:

" Hat nap, hat éjszaka vízitúra.
Csodás tájak, élmény-dús program"

Lezárta a Ford ajtaját, elindult, és megmarkolta mobilját a zsebében.


Vége

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Regény
· Írta: kisssp
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 201
Regisztrált: 1
Kereső robot: 28
Összes: 230
Jelenlévők:
 · Atime


Page generated in 0.3094 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz