Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Évődés

2013-02-18 17:00:00, 554 olvasás, bacsol, 0 hozzászólás

Mikor lelkem viselt szövetére
foltokat varr a bánat,
mikor köszörűn élezett szavakat
dobsz rám, s én utánad,
mikor feszülő izmok elöl,
bújnak el törékeny tárgyak,
mikor indulattal szőtt visszhangok
barlangomba zárnak,
akkor várom, hogy ujjaiddal
bonts ki minden szálat,
akkor vágyom szavaidra,
hogy édesítse számat,
akkor vágyom, hogy megérints,
s, én érinthessem vállad,
akkor várom, hogy megölelj,
mert meghalok utánad!

Szerelem

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: bacsol
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 320
Regisztrált: 0
Kereső robot: 23
Összes: 343

Page generated in 1.121 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz