Az idő megállt, nem fogynak a percek,
a szobában szoborrá dermedt a múlt,
szökő pillanatok béklyót cipelnek,
üvegbe zárt szavaink árnyéka nyúlt
a falakon lámpafényben.
Hozzád simulva arcodat fürkészem,
lopva keresem rajta a titkokat,
míg alszol, én hallgatom lélegzésed,
mozdulatlan átkarolva, álmodat
én vigyázva, féltve őrzöm.