Navigáció


RSS: összes ·




Jegyzet: Tapasztalás önmagamról és másokról

, 435 olvasás, Gabalyog , 23 hozzászólás

Gondolat

Széljegyzet egy találkozó négyzetrácsos lapjára.

Kezdő vagyok. Kezdő a fórumon. Kezdő a versírásban, pláne a folyamatos szöveg életre keltésében, de úgy gondoltam, ha már voltam olyan bátor, hogy egyáltalán írtam, közöltem verseket, akkor néhány gondolatom is leírhatom összefüggő szöveg, mintegy jegyzetelés formájában.
Nem akarom részletesen boncolgatni, mennyire jól éreztem magam a tegnapi - részemről és saját magam által viharzósra szerkesztett - találkozón, pedig valóban nagyon jó hangulatú volt. Más érzés fészkelődik az agyamban, (vagy nem is tudom már, hol születnek az érzések) ami olvasható felületre kívánkozik.

Emberekről, véletlen találkozásokról, amelyek talán nem is annyira véletlenek, nevetésről, mosolygásról, odafigyelésről, érdeklődésről, őszinteségről. Csúnya, nagy szavak ezek, sokan meglehet, legyintenek is, szocreálos erkölcstan szaga árad feléjük. Pedig…
Pedig ezek nélkül és még hasonló értéket hordozó tartalmak nélkül lehet naponta munkába rohanni, gyereket nevelni, tülekedni a pénztáraknál, megélni, vagy épp átvészelni emberi kapcsolatainkat, kínzó vizsgákra, dolgozatokra készülni, de laposabb minden.
Itt azért visszakapcsolok a tegnap estéhez, persze úgy, hogy újból nyomatékosítom, felszínes volt részemről a jelenlét, de szokásomhoz híven lefölöztem a megérzéseimet. Kikapcsolva a rációt, csak tapasztaltam. Már megtanultam, hogy nem támasztok elvárásokat emberek felé. Egyfajta praktika ez, vért a csalódások ellen. Tegnap sem tettem másképp és éppen ezért voltam képes amolyan gyermeki érdeklődéssel rácsodálkozni személyekre. Csak hangulati lenyomatokkal bírtam írott műveik után mindenkiről és kerekre nyílt szemmel döbbentem rá, hogy nem morcosak, nem szúrkálósak, nem megközelíthetetlenek, hanem közvetlen és akár jó humorú, ízes közléssel bíró gondolkodó emberek.
Még érzem a mosoly, meg mosoly és mosoly hatását valahol magamban. Be kell valljam, volt olyan személy is, aki valóban olyan három D-ben is, mint kettőben. Ebben a tapasztalásban meg pont az volt a jó, hogy nem csalódtam saját, korábbi felismerésemben.

Bárhonnan közelítem az eseményeket, oda lukadok, hogy nincs az az életkor, nincs az az élethelyzet, nincs az a hangulat, amelyben ne lenne érdemes – kockázatot vállalva ugyan - de bevállalni egy ilyen találkozást. Kockáztat az ember, mert még elfelejti néhány órára azt, ami nyomasztja, elfárad az arcizma a száj fülek felé történő egyensúlyozásától, olyan benyomásokat szerez, amit hordozhat jólesőn hosszabb ideig gondolataiban, esetleg barátságra lelhet.
Bár, azt hallottam a bölcsebbektől, hogy manapság a rohanó, anyagias érzelmű világban elillanóban vannak a barátságok, a játszmák nélküli emberi kapcsolatok. Megmaradok gyermeteg álmodozónak ebben is és valóban hiszem, hogy ez nem igaz, hiszen csak rajtunk múlik…

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Jegyzet
· Írta: Gabalyog
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 2
Kereső robot: 20
Összes: 38
Jelenlévők:
 · Névtelen fiatal
 · Sutyi


Page generated in 0.0407 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz