elfojtotta a délután a zajokat
zeniten parázslik a csend
a nagy zöld piac is mindjárt bezár
sötét kendőbe kerülnek lassan
a bronz-tó és a narancs-fák
ellobbant ez a nap is
mint a kormos gyertyavég
szemben arannyal restaurált omló tanya
pufók felhők habzanak a folyóban
(féltve őrzött giccseim szanaszét)
már vízre szálltam s hajózok nyugatra
mellettem sodródik fakeresztem
vonzások és szél az evezőm
de miközben megfáradt szemeim
a horizonton a kikötőt keresték
a dombok összenyomták a Napot
mint egy tubust
s a tájra folyt a sűrű fekete festék