Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az ég hazavár

, 339 olvasás, Daneel , 0 hozzászólás

Gondolat

Az ég hazavár, élni halva kár,
a könnyem csobog, eldobott korok
emléke tart már: tovaosonok.

Búcsúként kezem feléd emelem,
lerágott csontként porlad a hollét,
végtelen terem: indítsd a kordét!

Az út megtalál, engem felfalt már,
kopár síkokon lopva hitt okom
egy rónába zár: halkan haldoklom.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Daneel
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 33
Regisztrált: 2
Kereső robot: 12
Összes: 47
Jelenlévők:
 · Déness
 · soksokk


Page generated in 0.0697 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz