Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Monoton csöndek az est alól…

, 614 olvasás, Pekka , 4 hozzászólás

Elmélkedés

Rám terülnek a rőt hajnalok,
Kövér leplükkel takarnak
És én züllötten csak hallgatok.
Bennem semmiről szavalnak
Monoton csöndek az est alól;

Rég eltávozott viharzajban
Szürke szirmú szalmavirág
Hullik hűvös hamvába halkan…
Részegen alszik a világ.

Széktámlára vetett árnyak
Vánszorgó sötétje felém szól.
Halkuló szavai vájnak
Odvába – s peregnek múltamból
Képek, ólmosak és lágyak.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Pekka
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 58
Regisztrált: 0
Kereső robot: 29
Összes: 87

Page generated in 0.0796 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz