Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Jegyzetek

, 429 olvasás, Horváth István , 24 hozzászólás

Gondolat

"… mert a szó lehet kétélű penge,
nem csak kedves, szelíd, lenge…
Mert aki csak szavakat szór peckesen,
arra nem hat szép szó, lecke sem…"

***

Bevágva egy dobozba
emlékeim hordozva
megyek egyre
fel a hegyre…

bocsánatért

***

Le kell égnie
a zöld fenyvesnek, hogy
új fák nőjenek.

***

Moly-halált reccsen
az érintés a sztreccsen…
Szívembe befér a
sztratoszféra,
mégis összeszorítanak a falak…

Hol lakik az Isten?
Nincs ki segítsen…

***

menet az éjbe
sötétbe feketébe
megindulni
útra kelni…
láthatatlan lépcsőkön táncolni veled örökké…
nem vagyok más csak egy szellem
örökkön égő
benned élő holt
elhulló őszi falevél szoknyádon…

Megjegyzés: (2012.09.01-2012.10.30)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Horváth István
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 31
Jelenlévők:
 · arttur
 · boszorka
 · marisom
 · Tollas


Page generated in 0.0399 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz