Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Metamorfózis

, 854 olvasás, taxus_baccata , 8 hozzászólás

Ezek vagyunk

Egy porszem voltam.
Kavics-mezőn
néztek rám komoran,
lebecsmérlőn,
hogy fájt már minden
nagyzolásuk,
de különb lettem
Én Őnáluk.
Jó szél segített,
megragadva
messze repített.
Vízbe rakva
várt békét kaptam,
kis kagylóban,
majd kibukkantam
hitt valómban:

Fehér fény ragyog,
bezárt titok,
igen, gyöngy vagyok,
rút kavicsok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: taxus_baccata
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 155
Regisztrált: 2
Kereső robot: 36
Összes: 193
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Sutyi


Page generated in 0.3063 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz