Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fecske madár

, 619 olvasás, Oreg_Nene , 0 hozzászólás

Természet

Történt ma reggel,
Mikor szellőztettem,
Csicsergést hallottam,
Redőny alól kihajoltam.
Elszállt belőlem minden bú!

Kidugva a fejemet,
Nagy öröm ért engemet,
Hallom. nekem énekelsz,
S én boldogan kérdezem,
Te vagy az, villásfarkú?

Eljöttél elköszönni?
Nagy út előtt megpihenni?
Nem tudod mi vár rád?
A távolban, mit találsz?
Már most, hiányollak titeket!

Te kis buta, idei fióka,
Hisz születésed óta,
Csak nálunk éltél,
De cseppet sem féltél,
Visszatér a kikelet!

Néhány napja,
Kicsalt az udvarra,
Alázatos készülődés.
A népes fecskegyűlés.
Egyre többen lettek.

Az ilyentájt szokásos módon,
Sort ültek a villanydróton.
Megbeszélve a teendőket,
Nem várva az elkésőket,
Huss, szélnek eredtek.

Néhány nap múlva,
Elindult az útra,
Elmész a többiekkel,
Ha már nem melegedsz fel.
A kelő nap, fénylő sugarában.

Jól nézz szét, és ne feledd,
Visszavárunk tégedet!
Tudod, ez az otthonod,
S azt is jól tudod,
Vár a fészked, az ereszet aljában.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Oreg_Nene
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 1
Kereső robot: 23
Összes: 336
Jelenlévők:
 · Déness
 · gazzo


Page generated in 0.2794 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz