Navigáció


RSS: összes ·




Vers: mozdulatok

, 985 olvasás, hegedu , 14 hozzászólás

Gondolat

ruhámat földre ejtem
külön esik
felemésztett dereka
és meghasadt ujja
majd a szél
alkonyatkor szertefújja
és megmarad helyettem

a fal magához rántja
arcomat
rápréselődik
megtapad
aztán lebeg
mint egy papírlap

már minden idegen
a verejték
a kín
a jóság
idegen a kő
és a rács mögött
a mozdulatlan örökkévalóság

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: hegedu
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 2
Kereső robot: 19
Összes: 34
Jelenlévők:
 · Heaven
 · Raven


Page generated in 0.0494 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz