Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Depresszió

, 581 olvasás, Antalpista , 3 hozzászólás

Ezek vagyunk

Magányos hintaló,
néma gyerekzsivaj.
Kihalt játszótér,
üresen forgó körhinta.
Reszket a bohóc,
sír a hangja.
Tanácstalan a bölcs.
a tudást várja.
Munkanélküli apa,
gyermekét féltő anya.
Egy megfáradt öreg,
a halál ölelését várja.
Angyalok táncolnak feketében,
árnyak haldokolnak a sötétben.
Emberek, kik reszketnek-félnek,
a mindennapok kínjában élnek.
Körbe veszi őket,
fogva tartja.
Vicsorgó fogával,
lelküket véresre marja.
Dalol s mosolyog,
mindent eltipor,
lelkeket birtokol,
friss sírokon táncol:
A depresszió!

Megjegyzés: 2012-08-26

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Antalpista
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 186
Regisztrált: 2
Kereső robot: 22
Összes: 210
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.2176 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz