Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Boldogság

2012-08-16 18:00:00, 680 olvasás, halota, 3 hozzászólás

A szoba meghatott
csendje vesz körül,
tükröm mélyéből szelídített
arcom néz vissza rám,
a karosszék dédelgető kényelmében ülök,
és várom valamelyik könyvem
halk felkínálkozását.
Most kel fel
a nagyságos fejedelem,
nincs más dolgom, mint megtalálni
az összeáramlás és a sugárzás eredetét,
elmerülni
"egy hosszú nap évszázadában",
a feltámadás folytonosságában,
belélegezni
a friss éltető jelent,
csodálni szőke haja lágyságát annak,
akin csókom még ott szunnyadozz,
és ujjongni újra mindennek,
ami gyermekké ringat.
Kezembe baráti kéz fonódik,
a rajongott költő kötetét lapozgatom,
hogy álmodhassak
"zöldes éjt, kék-sárga hajnalt,"
termékeny titok,
a képzelet végtelenje
ragadhasson magával,
hogy száz és ezer szemmel
kutathassam
az elmosódó tárgyakban
az isteni rejtelem jeleit.

Sajgó lélek

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: halota
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 179
Regisztrált: 2
Kereső robot: 32
Összes: 213
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.1571 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz