Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fázom

2012-08-16 13:00:00, 898 olvasás, taxus_baccata, 22 hozzászólás

Fázom.
Kabátom alá bújik a szél
melegedni… elengedem.
Gombokat kutat a kezem.
Úgy se számít,
csak ámít ez a védelem.
Ujjról ujjra újra meg újra
hideg tegnapok görbülnek,
míg görcsösen markolom a mát,
mint egy fát
az út szélén álló részeg.
Holnap majd eleresztem,
holnap egészen,
egy gyéren lakott részen,
addig leülök arra a padra,
hol neveket hagyott az idő.

Sajgó lélek

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: taxus_baccata
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 311
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 334
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.8054 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz