Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hűl az árny

, 433 olvasás, Daneel , 0 hozzászólás

Gondolat

Hűl az árny, agg-fakó képeket
sikítva hunyja le a szemeit,
fagy már a tájra hulló képzelet,
hol már csak hazug ígéret segít.

Zúg az árny, hallanám, ha hallanék,
de a homály füleimbe hatol,
felém int, fennakad a karja még,
majd legyintve foszt meg a holnaptól.

Hűl az árny, vele hűlök magam is,
a nagy tervek porként vesznek körül,
ház sem épül ma, nemhogy piramis,
egy leszek csak a millió közül.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Daneel
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 158
Regisztrált: 3
Kereső robot: 38
Összes: 199
Jelenlévők:
 · legna
 · PiaNista
 · Sutyi


Page generated in 0.1575 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz