Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ami a Tied…

, 350 olvasás, turzoimre , 2 hozzászólás

Ezek vagyunk

Kifordult belőlem a világ,
én nem követtem ám tompán,
tovább az én utamon járva,
nevetve gondoltam utána!

Megtépázott gondolatok zavartak,
vártam majd tovább utaztam.
Kerestem és tudatlanul éltem,
vittek álmaim, létezel éreztem.

Tenger parton vidáman járva,
a magas hegyeket megmászva,
hatalmas mezőt ölembe fogva,
varázslót és sámánt hallgatva.

Tisztán érezem a szereteted,
köntösöd alól értem képzeleted.
Természet vagy a végzetem,
nincs benned semmi kétségem.

Mikor veled van akit szeretsz,
megérint finoman ami szeretet,
csodálkozol rajta mi az élet,
képzelet vagy valós érzet.

Ne enged elcsalni magad,
ne hagy esélyt a rossznak,
se búnak se mulandónak,
ami igazi az a szeretet útja!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: turzoimre
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 31
Jelenlévők:
 · arttur
 · boszorka
 · marisom
 · Tollas


Page generated in 0.0402 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz