Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Képek

, 780 olvasás, kyklopsz , 2 hozzászólás

Kedvencemnek

Ó a képek nem vidámak,
és mégis szépek.

Mint amikor
harmatcsepptől nyílnak
sugárzó szép virágok
a tarlóra égetett
felsebzett ugaron,
vagy mikor
egy árva koldus
úgy ríkatja meg
dermedt szívem,
hogy könnyem
mossa vérem,
mégis hagyom.
Érzelmek sorát hozva
szivárványként
tündökölnek az égen,
mit nemrég azelőtt
egy gombafelhő után
korom és halál festett.
Számtalan szentjánosbogár,
kiket éltető éjjelük után
az ébredő nappal
madárrajjal lepett meg
és tündöklő létük odalett.
Hőhullám szipolyozza
nedvünket kedvtelen,
s aszalt tudatunk
jégpermetre vár,
de megelégelve
e nyugodt felforrt nihilt
a délután már kiabál,
vad dühvel csap le ránk,
s megfáradt tüdőnk
levegő után zihál.
Sok az égkő,
a csillámló prizma
túl a világra nyíló
barokk ablakon,
bár némely azért
így is szemet sértő,
de a sok aforizma
a latban így is
elég sokat nyom.

Látod hát végre,
képekbe lépve
mily sok érzelem
sorakozik fel előttünk,
bár van köztük sok
komor, nem vidám,
mégis általuk lettünk
többek talán.
Lelkünket megtölti
szomorú szépség,
bár közben felnőttünk
mégis megmaradhattunk
naivan gyermekiek
a rácsodálkozás
végtelen határán.

Mondod-e ezután,
hogy a sokarcú képek
nem simogatnak,
és nem égnek?
Ó a képek fájóan is
nagyon szépek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Kedvencemnek
· Kategória: Vers
· Írta: kyklopsz
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 0
Kereső robot: 23
Összes: 84

Page generated in 0.087 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz