Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Táncos ma a kedvem

, 1121 olvasás, nyilas , 14 hozzászólás

Felnőtteknek

Eltépte pirkadatvásznát az álomfestő idő.
A csillag-virágok itt-ott még sejthetők.
Nagyokat nyújtózik, virrad a nap,
ébred a reggel, szellő fut friss lehelettel.
Csalogatta a holdat, elcsente az álmokat.
A kikelet új ruhájában,
selymével fedetten jött -mondja,
vendég jő, a holnap, boldoguljunk mi
ketten, ha tetszik, ha nem, rajta nem
múlhat a világunk sorsa. Nyújtózkodom.
Keres a kezem… Hiányzol…
Játszanék combjaid terpeszében,
lélektől-lélekig ható ösztönszenvedélyjel.
Ívében feszül… oly táncos ma a kedvem,
csak bíborban -benned,
veled csillapszik… Nyílj…! virágkelyhem.

Megjegyzés: 2012.06.17. J.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Felnőtteknek
· Kategória: Vers
· Írta: nyilas
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 307
Regisztrált: 1
Kereső robot: 24
Összes: 332
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 2.2876 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz