Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Születtem én örök

, 566 olvasás, Csontos , 10 hozzászólás

Ezek vagyunk

Születtem én
örök világ keresztjén,
csillagok pora,
lelkem színes istenek mámora.
Otthonom fénytelen,
apáim nyomában lépkedem.
Tejútra érve szédülök,
lehullva porba vénülök,
s feladva végtelent
mit hideg világom jelent,
Te lettél arcom,
kezem – kezed,
mindenem megosztom veled.
Elástam kardomat,
s fájlalom édes kínomat,
megdermedt véremen
keresztül égetem magam.
Istenem keresem… ha van.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Csontos
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 193
Regisztrált: 2
Kereső robot: 31
Összes: 226
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.4862 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz