Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csodállak

, 948 olvasás, kyklopsz , 6 hozzászólás

Ezek vagyunk

Csodállak!

Emlékszem,
ahogy vártalak
izgultam belül,
zsigereimben
adrenalin feszül,
a bánat szétszéledt.

Körbeölelt
egy égi fény,
majd prizma szívem
szivárványt festett
bordáim köré,
egy fuvallat
szétkergette a tüdőmben
időző mérget
fel, magasan
a fellegek fölé.

Lelkemet öröm járja át
s mint Ariadné a fonalát,
úgy vezet a képzelet
s ejtesz rabul.
Fák lehullott
levelein írok neked
és várok az avarban
Rád konokul.

De még sem látlak.

Ahogy várlak
emlékszem,
csodáltalak!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: kyklopsz
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 46
Regisztrált: 0
Kereső robot: 15
Összes: 61

Page generated in 0.0882 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz