Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Április közepén…

, 670 olvasás, gazzo , 35 hozzászólás

Gondolat

Ronda, sötétszürke
dunyha az ég,
hiába vágyom rá,
soká lesz kék.
A kedvem is sötét,
és borús lett,
nem vidít fel senki,
most nincs jó tett.
Ki sem mozdulok
meleg szobámból,
van olyan,
ki gyávasággal vádol…
Pedig nem vagyok
gyáva, sem hazug,
mert zárva tartok
ajtót, és kaput!
Napom felragyog egyszer,
tudom jól,
mikor kék lesz az ég,
s a nyár tombol.
Akkor hagyom,
hogy öleljen a fény,
én nem adom fel,
mert van még remény!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: gazzo
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 2
Kereső robot: 19
Összes: 37
Jelenlévők:
 · bacsol
 · PiaNista


Page generated in 0.044 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz