Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Merre?

, 587 olvasás, Székács László , 2 hozzászólás

Gondolat

Gyertek, menjünk patkolni, új hangokat
csattogjunk a macskakövön.
Ha nem jönnek elő, poroszkálunk a füvön.
Csendet döngetni a föld alá,
mert a zajból van elegem, itt fenn.

Szentjános bogarak cikk-cakkantanak,
lásd világ, a röpke gondolatokkal.

Ösztön visz hírt. Ösztön a szépet.
Imazászlón szárad a kimondhatatlan.
Közben a labirintusban Ariadne huzatol:
el minden fotont az útból!

Tévedsz, tévedsz, nem kijáratot, vesztet
hoz a szél. Már délről is. Tengerről.
Kifordul a világ. Hiába csukod be a szemed,
bent koponyádon a lángszobrok és mesélnek.

Fluoreszkál csak az akarat a félszekben,
retteg sötétben, retteg percegésben.
Szú monológja. Eszi a kereket.
Zsoltárnyi már a ments meg. Végestelen.

Tollaitok metszetlenek. Visszhangoznak.
Ha. De nincs hang.
Nincs.
Nagyokat hallanak.

Megjegyzés: (2009.)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Székács László
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 3
Kereső robot: 14
Összes: 35
Jelenlévők:
 · hegeanna
 · PiaNista
 · Sutyi


Page generated in 0.0417 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz